„Csikó képzése az alapoktól” blogsorozat 1.

Csodacsikónk, Miltiádész – megemlékezés

Miltiádész egy kis csodaként lépett az életünkbe, mint a „kancánkkal megvásárolt meglepetés-csikó”.

Megszületése előtt mindössze egy hónappal derült ki, hogy kancánk, Szotyika pocakjában van (nyilván „nagy tapasztalattal rendelkeztünk” a lóvemhesség témakörében 😊), ha nem így alakul úgy gondolom soha nem jut eszembe egy csikó nevelésébe belevágni.

És, hogy a szívünket kitépő, leírhatatlan fájdalmat ne a végére hagyjam, Miltikénk csodájából, a vele való életünk csodájából mindösszesen 2,5 év adatott meg nekünk. Tavaly októberben egy extrém ritka idegrendszeri betegség – ismeretlen eredetű agyalapi mirigy tályog – 3 nap alatt elvette őt tőlünk.

Ezalatt a 2,5 év alatt viszont annyit kaptunk, tanultunk tőle, hogy bátrabban belevágtunk és vállaltunk egy új kiscsikót a családunkba.

Blogsorozatunk első részében az első két és fél év fejlesztési, nevelési, „képzési” irányait foglaljuk össze retrospektíven.

Miltiádész volt a legszebb már amikor megszületett.

Születés: rendben, problémamentesen zajlott, úgy ahogy a nagykönyvben meg van írva, felállt, elkezdett szopizni, tündérbogár volt.

Születéskori tartás: megszületésekor éjjel bokszban, nappal karámban tartottuk még őket; 1 éves kora körül nyílt lehetőség karámos félrideg tartásra (éjjel-nappal kint, három oldalról zárt beállóval)

Társlovak: anyja, Szotyi és kis vaksi lovunk, Ajándék

Első napok – minél több idő eltöltése együtt, szoktatás magunkhoz

Harmadik napon már kimentünk a fedelesbe kicsit körbe nézni; anyját vezetve, Milti pedig szabadon ment utána – mondjuk ő inkább szeretett kovályogni mindenfele, mint menni az anyja után 😊

Emiatt kapott pici csikókötőféket, ami nagyon jó volt, mert pillanatok alatt megtanulta kötöféken vezetést, le-felvételt, így ezzel soha nem volt gondunk. Emellett elkezdük tisztogatni őt, megtanítottuk feladni a lábait is, ami szintén egy kiváló döntés volt, bármit tudtunk vele csinálni már kiskorától fogva, legyen szó a későbbiekben körmölésről, vagy bármilyen orvosi vizsgálatról, bármiről.

Első hét végén mentünk ki a karámba testközelből megismerkedni Ajándékkal – viccesen, de jól sikerült, elválaszthatatlanok, a legjobb játszótársak lettek a későbbiekben.

Alapvetően kb. 1 éves koráig „csak” pucolgattuk, patát kapartunk, sétálgattunk, vezetgettük, kikötőben álldogáltunk, ismerkedtünk tárgyakkal, mint pl. bója, puha rudak, labda, stb.

Ami nekünk kimaradt, a terepre kilovaglás együtt, úgy hogy ő megy a nagyok után – én ezt biztonsági okokból (sajnos vonatsínen kell átkelni) nem mertem bevállalni.

1 és 2 éves kora között elkezdtük az előkészítéshez az alapok megtanulásást – a munkánkat Gulyás Eszter Katica, mentorunk és jó barátunk segítségíti, a képzésben az Acadeimc Art of Riding irányvonalat követjük. Összefoglalva, amit a előkészítés alatt értek egy ekkora csikónál (nem képzési és nem időrendi sorrendben):

• Csomózott kötőfékkel és kapicánnal megismerkedés,

• Különböző méretű pálcákkal megismerkedés, pálca hatásainak megismerése, megtanulása,

• Kiképzőszárral megismerkedés – mellső-hátsó lábak, teljes testhossz érintése, rádobás, körültekerés

• Vezetés kívülről, magunk mellett – külső vállvezetés, vállkontroll megtanítása; először lépésben, majd ha mindkét oldalról ez már stabilan megy, ügetésben is. Hátralépés.

• Vezetés szemből – itt első lépés szintén a követés. majd külső vállkontrol, vállvezetés megtanítása,

• Lovaspályák megismerése, megszoktatása,

• Kikötői lét erősítse, patamosó megszoktatása,

• Sok-sok játék mindenféle eszközzel, pl. bója, puha rudak, labda, átmenni nylonon, stb., hátára lehet tenni szoktatásképpen nyeregalátétet, csak álldogáljon benne, szokja, hogy a hátán is lehet valami.

Ami a legfontosabb, követezetesség és rengeteg dicséret, megerősítés – így együttműködő lesz, megtanul tanulni és nagyon akar is tanulni, szeret majd velünk együtt lenni 😊

2 éves korig tényleg csak játékosan, de utána kezdhetjük az igazi földimunka alapozást, első lépésként a körön hajlítottan egyenes, majd vállat be feladatok bevezetésével. A fő szempont még mindig ebben az időszakban a megfelelő vállvezetés, vállvezethetőség megerősítése, a játékos tanulás és a következetesség mellett a sok-sok dicséret.

A futószárazást is el lehet finoman kezdeni  - lépésben távolságtartás, tempó, lépés-állj átmenetek megtanítása; majd ha ezek szépen kontrolláltan mennek fokozatosan az ügetés bevezetése. A legfontosabb minden egyes feladat tanulásakor a fokozatosság, megfelelő időt adni a lónak, hogy megértse az adott feladatot, türelem és minden egyes új feladat után pihenőidő az újdonság feldolgozása és beépülése érdekében.

Sajnos Miltikénkkel ennyi csoda adatott meg nekünk, de tőle, vele együtt nagyon sokat tanultunk mi is. Ezen tudásunk alapján tudtunk – Miltikénket fájó szívvel elengedve – továbblépni 2 éves Shire csikónkkal, Hesztiánkkal.

Kövessétek „Csikó képzése az alapoktól”  blogsorozatunk további részeit is, ahol a további képzési szakaszokról olvashattok,  illetve a nálunk felmerült problémásabb területeket részletezzük, saját gyakorlati tapasztalataink leírásával.

Szerző: Gimesi-Országh Judit; Képek: Gimesi-Országh Judit és www.minehorse.hu (a képek a www.minehorse.hu tulajdona, nem felhasználhatóak)