„Élet nem látó lóval” blogsorozat 1. rész

Blog 1.: Speciális tartási körülmények – elhelyezés és gondozás

A vak, vagy gyengén látó lovak sajátosságait taglaló blogsorozatunkkal fő célunk támogatni a hozzánk hasonló cipőben járó, „kis vaksi” lovukat mindennél jobban szerető lovastársainkat. A tárgyalt szekciókban legfőképpen saját bőrünkön megtapasztalt, mindennapi élethelyzeteinkre támaszkodunk, kiegészítve a témában elérhető szakmai, szakértői irodalmakkal.

Ma már tudom, hogy mi az ami tényleg működőképes ahhoz, hogy nem látó lovunkkal teljes életet éljünk a mindennapokban.

A blogszekció tervezett tematikája:

1. Speciális tartási körülmények – elhelyezés, gondozás

2. Havivakság (uveitis) orvosi kezelés és prevenció

3. Természetes gyógymódok, a szem állapotának, egészségének megőrzésére – a kiegészítő gyógynövény terápiák és a Tibeti Hangterápia valós eredményei Ajándéknál

4. Táplálás és táplálékkiegészítők

5. Speciális képzési módszerek, eszközök (Art of Balance, szakértői blog)

---

Vágjunk is bele a „Speciális tartási körülmények – elhelyezés és gondozás” témakörébe.

Előre bocsájtom, hogy mikor megvettük Ajándékot zéró ismeretanyaggal indultunk minden tekintetben, szó szerint „fejest ugrottunk a mélyvízbe”.

Előzetesen már részleteztem Ajándékunk állapotát: mikor hozzánk került - előrehaladott uveitise (havivaksága) volt, a jobb szemére már teljesen megvakult, a balra pedig nagyon korlátozottan "látott" (érzékelt fényt-árnyékot). Az első időszakban még gyakran visszatérő szemgyulladásokkal is küzdöttünk, azonban ezeket – köszönhetően a szakszerű orvosi segítségnek – szépen visszaszorítottuk és ma már elmodhatom, hogy ebből a szempontból tünetmentes életet élünk.

Röviden a havivakságról -- A lovak egy-, vagy mindkét szemét érintő látásvesztést többféle szembetegség, vagy akár fizikai sérülés okozhatja. A mindkét szemet érintő leggyakoribb megbetegedés a equine recurrent uveitis (ERU), visszatérő szemgyulladás, vagy népi nevén havivakság. A uveitis (havivakság) megbetegedés megjelenési gyakorisága területi régionként igen eltérő, szakirodalmi adatok alapján nagyságrendileg 5-15% között mozog. A uveitisben szenvedő lovak több, mint 50%-a egyik-, vagy mindkét szemére megvakul a betegség során; a teljes vakság kialakulásának aránya kb. 20% (a havivakság szembetegség részleteivel a sorozat 2. blogjában mindenki megismerkedhet).

A vakságból eredő állapotnak megfelelő tartási körülmények kialakítása alapvető feltétele lovunk jólétének.

Itt nem extra dolgokra kell gondolnunk, néhány ésszerű és alapvető feltételt kell mérlegelnünk, és biztosítanunk számára (a vakság, mint állapot kialakulásának folyamatához kapcsolódóan a lovat és gazdáját érintő test és lelki változásokról, nehézségekről, a türelem- és a kitartás-, valamint a lóval való kommunikáció kiemelt fontosságáról külön blogbejegyzésben írok).

Sokat köszönhetünk, a kezdeti lépéseinktől kezdődően a mai napig, a Szilaj Lovaspark (Csomád) vezetésének, csapatának és lovászainak. Kezdetektől fogva vállalták Ajándékunk bértartását, minden tekintetben támogattak és támogatnak Bennünket, bármilyen speciálisabb igény merül fel a tartási körülmények kapcsán.

Nézzük meg tehát a tartási körülményeket a legtriviálisabbtól a specifikusabb szintig.

1. Ménesben vagy egyedül?

Erre egyértelmű válaszom, hogy a vak lovat nagyobb állományszámú ménestől mindenféleképpen le kell választani. Ennek oka, hogy az állapotából adódóan a „legjobb indulatú” csapatban is a hierarchia aljára fog kerülni lovunk, ráadásul társai gyorsan megérzik a vak ló „sebezhetőségét” és előbb-utóbb ki is használják ezt. Ennek az az eredménye, hogy a szegény kis nem látó lovacskánkat el fogják verni a szénától, valamint a napi etetések során a saját ételadagjától is.

Ezt Mi is megtapasztaltuk Ajándéknál mielőtt megvettük, így amikor hozzánk került az első dolgom az volt, hogy külön karámrészben kialakítottuk a saját kis biztonságos életterét.

A tapasztalat azt mutatta, hogy így jobban érezte magát, de ahogy az évek múltak folyamatosan erősödött Bennem, mégiscsak szüksége lenne napi szinten egy társra, nem az a végső megoldás, hogy teljesen elszigeteljük őt. A lovaknak társaságra van szükségük, a magányos ló pedig előbb-utóbb boldogtalan lesz bármennyit is igyekszünk foglalkozni vele (0-24-ben sajnos úgysem tudjuk megoldani vele az együttlétet)

Mindannyiunk türelme és kitartása meg is hozta gyümölcsét – Ajándéknak megtaláltuk a társát, új lovacskánk, egy 5 éves, nagyon jó indulatú kanca, Szotyika „személyében”. Az elején a szoktatási időszakban csak a szénázójuk volt közös a karámjukat még elválasztottuk, de ezen kívül igyekeztünk mindent együtt csinálni velük – legelgettünk közösen, együtt készültünk a lovaglásokra, a földről és a nyeregből történő munkákra, együtt dolgoztak a pályán, és éjszakára természetesen egymás melletti boxban is kerültek, valamint fokozatosan, néhány perccel kezdve, elkezdtük egy karámban össze-összeengedni őket. Amikor úgy tűnt semmelyiknek nincs egy rossz mozdulata, sunyítása, és legfőképp a látó lovunknak támadásra utaló reakciója, kiszedtük a karámok elválasztóját.

Kiválóan sikerült az "összeköltözésük”, de természetesen folyamatosan kontroll alatt vannak, Ajándék és Szotyi biztonsága érdekében – a 0-24 órás követésükre a HorseCam/Reolink GO PT 4g Solar kamerát használjuk.

2. Karám/kerítés kialakítása – kell-e a karám mellett box?

A villanypásztort önmagában a vak ló körülkerítésére semmilyen körülmények között nem tartom alkalmas megoldásnak. Ha valamitől megijed, vagy akár véletlenül nekifut és megrázza az áram, pánikba esik, belegabalyodik a villanypásztorba, ami komoly sérülésekhez vezethet.

A megfelelő karám kialakítás vak lovunk számára:

• Az alap a „hagyományos” fakerítés. Mi erre a célra akácoszlopokat és ahhoz rögzített 4 m hosszú, 10-es deszkákat használunk (ld. fényképen).

• A fa lécek belső oldalára, vagy két faléc közötti üres szakaszra lehet rögzíteni a villanypásztor vezetékeit.

• A bejárat is levehető faelemekből álljon, kiegészítve a villanypásztorral.

A karám kialakítás során figyeljünk arra, hogy ne maradjanak sehol kiálló csavarok, szegek, amelyek megsérthetik lovunkat.

Minden esetben ellenőrizük a karám talaját – nagyobb gödrök, mélyedések, vagy esetleg kiálló fa, növényi részek veszélyesek lovunkra nézve, ezek sérülést okozhatnak.

Abban az esetben, ha olyan fa, oszlop van a területen, amely nem távolítható el, rakjuk körbe úgy, hogy a ló még véletlenül se tudjon hirtelen megindulásból nekirohanni – pl. homokkal tölött gumiabroncsokkal.

Emellett ami a legfontosabb, mutassuk meg neki mindig az új területét – vezessük végig a kerítés mellett, hogy tudja hol vannak a határok, mutassuk meg az itatót, a szénázót, nyalósót, ha van, akkor a beállót is.

A nem látó lovak un. mentális térképet (mental map) képeznek le területről, amely alapján az ismert területen biztonsággal képesek közlekedni.

Ez érthetővé teszi azt a tényt, hogy ha ezt egy új területre szoktatás legelső fázisaként kihagyjuk, lovacskánk naphosszat csak álldogálni fog egy helyben mozdulatlanul.

Személy szerint Én vak ló esetében a box-karám tartás-kombinácó híve vagyok – napközben karámban van, éjjel pedig boxban. Azért is ideális, ha van boxunk, mert az időszakosan esetlegesen kialakuló szemgyulladások alatt az erős napfény igen káros lovunk szemére. Emellett éjszaka nagyobb biztonságban érzi magát a box nyogodt, védelmet nyújtó területén.

Abban az esetben, ha nincs beállója a karámban, a nyári időszakban gondoskodjunk a megfelelő árnyék biztosításáról, ezzel is védve lovunk szemét az erős napfénytől. Mi erre a célra sűrű szövésű kerítéshálót használunk (négy tartóoszlopra, kötéllel kifeszítve).

Emellett Ajándék minden évszakban légy(szem)hálót visel a karámban (ennek fontosságára a sorozat 2. blogjában részletesen kitérünk).

UPDATE :) Ajándék és Szotyi már 2 éve három oldalról védett, puhe-puha szénával almozott saját (dupla)beállóval rendelkező, kényelmes, nagy karámban éli mindennapjait. Imádják mindketten és kiválóan működik Ajándék esetében is, így tehát tapasztalat alpján megerősítem, hogy nem kell ragaszkodnunk minden áron az éjjel zárt box, nappal kinti karám megoldáshoz.

3. Box kialakítása

A boxban alapvetően semmi extra változtatásra nincs szükség az alapvető feltételek megléte mellett – itató, széna, nyalósó (Ajándék unaloműzés – de legfőképpen a széna pormentesítése – érdekében a Min-e-Horse Regular Feeder szénazsákból szénázgat a box-ban).

Érdemes azonban figyelmet fordítani arra, hogy vak lovunknak „kellemes” box-szomszédjai legyenek, hiszen ha egyedül tölti a karámaban mindennapjait ezen az egy helyen tud a társaival „szocializálódni” – ugyan az elválasztón keresztül, de az is több, mint a semmi.

Itt fontosnak tartom kiemelni, hogy fallal/ráccsal elválasztott box megfelelő a vak lónak, sima elválasztó szalag itt ugyanúgy nem működőképes megoldás, mint a karámnál leírt vezetékes lekerítés!

---

Végezetül egy kis kedves sztori, hogy miért is kell a karám faléceire még pluszban villanypásztor -- az elején mi sem tettünk fel. Ajándéknak nem telt bele egy hétbe, „kiokoskodni” hogyan is tudja „leszerelni” a bejáratot elzáró hosszú farudat. Leemelte, és kisétált önállóan legelészni – nyilvánvalóan gyorsan megtalálta hol is van a zöld fű. Szerencsére nem lett baja, ugyan kicsit a lovaglópályán az akadályok között rohangált, de sérülés nélkül visszakerült a karámba - ezt követően kapott a karám körbe villanyvezetéket is - higgye el a vak ló sokszor „többet lát” mint mi gondoljuk, fantasztikusan alkalmazkodnak a megváltozott helyzetükhöz, kifinomulnak a többi érzékszervei, mint a hallás, szaglás, tapintás.

Remélem tudtam segíteni ezzel a kis blog bejegyzéssel, bár erről a témáról sokkal hosszabban is lehetne értekezni. További, specifikusabb kérdés esetén, lépjen velünk kapcsolatba elérhetőségeinken. Minden kérdésre legjobb tudásunk szerint, szívesen válaszolunk.

Emellett érdeklődve várjuk és megköszönjük, ha megosztja velünk személyes tapasztalatait is a témában.

Szerző: Gimesi-Országh Judit; Képek: Gimesi-Országh Judit és www.minehorse.hu

Felhasznált források:

• www.blindhorses.org

• www.blindhorsecare.org

• Management of blind horses - Equine Ophthalmology, Third Edition. Edited by Brian C. Gilger. © 2017 John Wiley & Sons, Inc. Published 2017 by John Wiley & Sons, Inc. Companion website: www.wiley.com/go/gilger/ophthalmology

• Caring for the Blind Horse – www.thehorse.com

• Ophthalmologic Disorders in Aged Horses, Fernando Malalana, DVM, FHEA, MRCVS, Vet Clin Equine 32 (2016) 249–261 http://dx.doi.org/10.1016/j.cveq.2016.04.004

• Mechanisms of Disease and Immunity, Robert H. Mealey, Maureen T. Long, in Equine Internal Medicine (Fourth Edition), 2018